R. tegnap este megmondott engem. Úgy alakult a beszélgetésünk, hogy kiderültem egy másik oldalamról. Van bennem egy olyan valami, ami rohan árkon-bokron át. (Képzeljük magunkat lovaspályára) A végcélokra törekszik, és nem végzi el a közbeeső kisebb-nagyobb akadályok…

Masírozni kezd az évszak. Aztán tompán puffan egy súlytól legyőzött ág. Bezárja ajtóm, ablakom, halottan terül el a táj. Bezár, de kinyit, nincs nézni mit, nézzem el magamnak, hogy befelé tekintek ilyenkor. Megrázom a lelkem üveggömbjét, és hó szitál. Nincs semmi látnivaló…

Kétezer évvel ezelött Dzsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. – Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. – Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam, s a lepke vígan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ö…