"Nem számít, hogy huszonhat, vagy negyvenkét éves az ember, ha egyszer belé költözik egy megvert kamaszfiú, és képtelen megvigasztalni, rámegy az élete. Nem lehet elűzni, mert visszajön. Nem lehet eltemetni, mert mindig kiderül, hogy nem halt meg. Nem lehet magyarázkodni, szép szóval, érvekkel hatni rá, mert ismeri - még mielőtt kigondolnánk - az összes magyarázatot, szót és érvet. És nem érdekli. Csak megvigasztalni lehet. Vagy beletörődni a kudarcba. Az előbbihez a lélek női oldala szükséges. Az utóbbihoz a férfi, aki mögött áll egy nő."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.