Most olvasom a drámáit. Már jó ideje megkaptam, de eddig nem nyúltam hozzá a könyvhöz, mert szerettem volna áltatni magam, hogy nem halt meg, mert hiszen új, általam eddig nem olvasott könyve van. Aztán oda fogyott ehhez a könyvhöz a kiolvasatlan könyvek oszlopa és most itt van, mert itt van a helye. 

"Az igazi lázadás a tehetség, mert az új rendet teremt."(83.)

"Tudják mi a neve az elszabadult költőiségnek? 

Giccs!

Giccs!

Giccs!

A giccs az a méz.máz, amellyel lenyeljük a valóságot - A világ nem képes tudomásul venni önmagát - nem kíváncsi önmagára -  És még csodálkoznak, hogy inni kezdtem - A giccs úgy tesz, mintha igaz volna - gennyes hazugság - Úgy tesz, mintha szép volna - az örök naplemente paradicsomszószban fényeskedjék nektek - Úgy tesz, mintha szenvedélyes volna - trutymós érzelgősség - Úgy tesz, mintha a szeretetről beszélne - de csak megúszni akarja - mindent megúszni - megúszni, megúszni - Dömötör megúszik! 

(csönd)

Elnézést - jesz, beköszöntött a kőbányai setét - 

(csönd) 

Giccs a művészetben - giccs a mindennapokban- giccs az ágyban - giccs a hazafiságban - ez most a legmenőbb, erre kattintanak rá most a legtöbben - Giccs az emlékezésben - csak ne fájjon - szeressük egymást gyerekek..." (94.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.