Korábban írtam, hogy ha lehetne kérni a sorsot, akkor a problémák kívülről érkezzenek inkább, mint belülről. Ez a kérésem felesleges volt, mert ez tény volt az első perctől kezdve. Az ember ugyanis kap nehézséget, és kap könnyítést is a sorstól. Az a nem mindegy, melyik, honnan jön. Nekem a könnyítés a belső körben, a családomban van, amit építünk, a nehézség jő kívülről. Nekem a könnyítés a szerelem, és az egymás segítése, támogatása minden körülmények között, a nehézségről meg nem beszélek, mindenkinek van, el kell viselni, meg kell oldani a tudásunkhoz, lehetőségekhez mérten. Magamra öltöm a sorsom, és elfogadom a jót és a rosszat is. Azt hiszem az azonban az szétrombolná az életemet, ha ez a kívül-belül megcserélődne. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.