"Az ünnep a különbözés", olvasható az idézet egy korábbi bejegyzésemben. Különbözik mindentől, ami hétköznapi, megszokott, olyan más, mint amilyen más a gyerekkor volt. Pihenhetsz akkor is, amikor különben nem, ez csak a gyerekeknek adatik meg. A pihenésre azonban fel kell készülni, gyermekké kell válni, fel kell fedezni az ünnepet magunkban, és kell legyen olyan, aki szeret, és ki tudom, merem, akarom fejezni neki, hogy ünnepre készülök, tegyük ezt együtt. A bennünk lévő gyereknek is szüksége van élményre, nem szabad kihagyni az ünnepből, az az ő ideje. Díszeket készít, ábrándozik hóról, szánkóról, díszes fáról, sok ajándékról. A felnőtt, akivé váltunk pedig át kell, hogy adja ilyenkor a terepet neki, hadd készítsen olyan díszt, amilyet akar, és ajándékot is maximum segíthet választani, de amúgy vonuljon vissza, pihenjen, a felnőttnek az ünnep a pihenés, akkor a gyerek aktív, ő dolgozik repeső lélekkel, reménykedő szívvel, és szeretettel eltelve a másik iránt. A társ gyermekké tud tenni, és te is őt, és így tud meghitt lenni egy olyan ünnep, ahol már tudjuk, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékot, és valójában a karácsonyfát is apu állítja, mégis meghitt lehet, közös, örömmel, szeretettel és szerelemmel teli. Kívánom, hogy mindenki élje át az ünnepet, legyen békés, boldog karácsonya.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.