Ismét megyünk, mi a szerelem cigányai, mi, akiknek az út maradt, hogy az út végén legyen vég, mégpedig otthon formájában. Az út a sajátunk, azt visszük, és az emlékeket. Sátortáborban kezdődött minden, hűek vagyunk a kezdetekhez, továbbá a véghez fűződő célunkhoz is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.