Amikor régen olvastam a Katedrálist, onnantól vágytam a régi angol fővárosba, Winchesterbe, mert meg akartam nézni

a katedrálist,

a kerengőt,

és a mesterségesen elterelt patakot, az Itchent, ami a városon több helyen is keresztül folyik, nem messze a püspöki palota romjaitól. Jó újra olvasni a könyvet, vágytam arra a szerelemre, ami a könyvben van, és a helyszínre is. Mindkettő teljesült.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.