Csomagolunk.

Jönni fog velem az itt tanult grimasz.

Velem repül majd a Duna elképzelt színe,

lapul a bőröndben egy elképzelt otthoni jövő.

Más országból exportált reménnyel teli a karom,

bőröm színét sejtéseim árnyalják.

Majd lassan visszarázódok saját igeidőmbe,

lesz újra többféle "i" meg "e",

a nevem Európához mérten újra furcsán írom,

és a mondanivaló majd ismét magyarul vár az ajkamon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.