Szabad-e nyíltan, minden szemérmet félretéve beszélni arról, hogy boldog az ember?

Szabad-e kijelenteni, hogy elégedett?

Szabad-e nyíltan örülni annak, ami van,

vagy hallgasson az ember, zárja magába, rejtse, mint vagyonát a gazdag ember, tartsa a boldogságát, elégedettségét a párna alatt, vagy elásva a kertben, vagy bankra bízva? Miért nem lehet letelepedni nekünk kicsit, nyugton lenni, miért nem találtunk eddig olyan helyet, ahol nem csak egy hétig szeretnek minket, és örülnek nekünk? Hogy próbálj úgy felnőtt célokat végrehajtani, ha a körülmények gyerekek? Miért hátráltatott a tervünk? Miért kell keserűnek lenni, amikor csak fel akarsz nőni?

Szabad-e felnőni, vagy kuporgassunk mindent magunkban, harácsoljunk befelé, az álmok felé?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.