"...egyszer egy reménytelenül szerelmes lányka a városi főtoronyból vetette alá magát, de mivel éjszaka volt, elfeledkezett, hogy a helybeliek a torony aljába gyűjtik a szirmokat, méteres sziromrétegek gyűltek addigra össze, a lány meg zuhant, mint a a halott madarak, és nem sikoltott, és a szirompárna fölfogta, ő meg elájult, mert azt hitte, ez a halál, és ájulata álomba ringott, és reggel úgy találtak rá a sziromhordó munkások, álltak  a sziromhordó fatalicskák mellett, és bámulták, hogy alszik a lányka félrebicsaklott fejjel,  három napon át aludt, mert a veinhageni rózsák tömény illata hatásosabb, mint akármi mákony."

Ki tudnám írni az egész könyvet ide.

A bejegyzés trackback címe:

https://tokeletesmondat.blog.hu/api/trackback/id/tr271711496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása